2024.09.18
Az árvíz és az extrém időjárás miatt kimagaslóan nagy kártérítésre készülhetnek a biztosítók. A napokban a gyakorlatban ki fog derülni, hogy a kormány márciusi, nagy lakásbiztosítási kampányának az óriási figyelem és az akkori, a várakozásoktól kissé elmaradt kötésszámok mellett milyen eredménye lett. Vagyis jól döntöttek-e azok, akik maradtak a régi biztosítójuknál vagy mégis azok jártak jobban, akik váltottak – idézi a közlemény Németh Pétert.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet: a felsorolt viharveszélyek pusztító hatásának csökkentésére fel kell készülni, ezt a biztosítók is elvárják. Az ingatlanok és ingóságok megrongálódása elleni fizikai védekezés mellett az anyagi veszteség ellentételezésére is gondolni kell. Utóbbira a lakásbiztosítás az egyetlen lehetőség, erre hívta fel a figyelmet a kormány a márciusi, nagy kampányával is, amellyel legalább azt elérte, hogy tömegek foglalkoztak a biztosításaikkal. Az, hogy végül jó szerződést kötöttek-e, éppen ebben az időszakban fog kiderülni.
A napokban is szinte szünet nélkül érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
ám egyelőre nem tudni, hogy mindenki elégedett lesz-e a kártérítéssel. Ez ugyanis a szerződések minőségétől, tartalmától függ. Vagyis attól, hogy ki mennyire pontosan állította be az ingatlan, a benne lévő ingóságok vagy egyéb vagyontárgyak, kerti eszközök stb. értékét – magyarázza. Németh Péter szerint a magyaroknak is be kell látni, hogy az eddigieknél lényegesen tudatosabban kell védeni az értékeiket.
Azok, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy éppen nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, már csak a szerződésük évfordulójakor vagy jövő márciusban tudnak váltani.
Futamidő közben viszont bárki kérheti a meglévő biztosítása átdolgozását, javítását,
amivel ugyan a díjat nem lehet csökkenteni, de baj esetén legalább megfelelő anyagi védelmet tud nyújtani.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Továbbra is érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
2010 augusztus 05.
Kategória:
Általános
Továbbra is érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
Felsőzsolca -
Úgy számolják, minden tizedik ember érintett. A biztosító másfél millió forint támogatást nyújt a felsőzsolcai óvoda helyreállítására. A Generali május 5-
Vereczki András, az Aegon Magyarország vezérigazgató-
A vezérigazgató közölte: a biztosítónál összesítették a május-
Számításaink szerint minden tizedik ember érintett ebben a katasztrófában -
A legnagyobb pusztítás az árvíz miatt Felsőzsolcán volt, ott több mint kétszáz ház dőlt össze, vagy vált lakhatatlanná. A hétfői határidőig 171 háztulajdonos jelezte, igénybe szeretné venni az állami támogatást -
Arról jövő hét elejéig döntenek, ki mennyit kap. Mindez attól is függ, hogy a biztosítással rendelkezőknek mennyit fizetnek a biztosítók. Az ügyintézés azonban sok biztosítónál lassú -
A május elején kezdődő viharok és esőzések miatt továbbra is folyamatosan érkeznek a kárbejelentések a Generali biztosítóhoz is -
A szóvivő hozzátette: a jelenlegi adatok alapján a leggyakoribb kártípus egyértelműen a vihar, a bejelentett viharkárok száma meghaladta a 38 ezret. Több mint 17 ezer bejelentéssel komoly arányt képviselnek a felhőszakadás okozta károk is.
Olt Boglárka kiemelte: a biztosító szakemberei folyamatosan mérik fel a károkat. Arra kérik az ügyfeleket, hogy a vihar következményei, a közvetlen élet-
A Generali a kárbejelentés megkönnyítése érdekében a 48 órás kárbejelentési kötelezettséget 2 hétre növelte. A cascóval rendelkező autótulajdonosok is számíthatnak segítségre.
Forrás: Független Hírügynökség
Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél
2010 augusztus 03.
Kategória:
Általános
Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél
Minden eddiginél szigorúbb törvény szabályozza októbertől az autókereskedések működését - az érintettek szerint vállalhatatlan az új kihívás.
Minden eddiginél szigorúbb törvény szabályozza októbertől az autókereskedések működését: egyszerre több hitelkonstrukciót csak felsőfokú szakirányú, vagy a törvényben előírt végzettséggel rendelkező kereskedő ajánlhat ügyfeleinek, s ezt is csak akkor, ha maga és cége is megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előírásainak, illetve megfizeti annak díjait. Az új anyagi és szellemi kihívást, a mintegy kétezer nehéz helyzetben lévő kereskedés vállalhatatlannak tartja - olvasható a CLB- Hitelinfo Kft. közleményében.
Egységbe tömörítette a riválisokat és piaci ellenfeleket az autókereskedések működésére vonatkozó új, az eddiginél jóval szigorúbb törvény, amely októberben lép életbe. A téma megvitatására összehívott konferencián szokatlanul sok, mintegy 150 márka- és használtautó-kereskedés képviselője vett részt – mondta Mészáros György, a szervező cég, a CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője, a Lízingszövetség korábbi elnöke.
szervezők jól gondolták, hogy megrázza az autókereskedőket az új szabályozás, amely szerint szeptember 30-a után csak olyan autókereskedő ajánlhat több finanszírozási konstrukciót, aki Független Többes Ügynöknek regisztráltatja magát – cégét – a PSZÁF rendszerében. Ez a komoly anyagi, rendszerhasználati, adattárolási és adatszolgáltatási, illetve felelősségvállalási kötelezettség a ma működő autókereskedők számára új kihívás, aminek nem egyszerű megfelelni.
A CLB-Hitelinfo Kft. ügyvezetője szerint az autókereskedőkre kirótt új kötelezettségek és elvárások nem teljesíthetetlenek, de kellemetlen változtatásokkal és persze anyagi ráfordítással járnak. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő kereskedők nehezen, vagy egyáltalán nem tudnák az új feltételeket teljesíteni. Azonban ebben az esetben csak függő ügynökei lehetnek valamelyik pénzintézetnek, ami ugyan nem jár a fenti kötelezettségekkel, de kizárólag egyetlen bank ajánlatát értékesíthetik termékeik mellé. Ez a függőség egyben kiszolgáltatottságot is jelent a mind a kereskedő, mind az ügyfél számára.
Szerző: CLB- Hitelinfo Kft.
Nagy-Britanniában biztosítás nélkül maradhatnak házak az áradások miatt
2010 július 30.
Kategória:
Általános
Nagy-Britanniában biztosítás nélkül maradhatnak házak az áradások miatt
A biztosítási díjak drámai növekedéséhez, és egyes területek biztosíthatatlanná válásához vezethet Nagy-Britanniában az áradások éghajlatváltozás miatt növekvő száma.
A brit biztosítókat tömörítő szövetség (ABI) szerint az árvizek veszélye jelenti a legnagyobb katasztrófakockázatot, az éghajlatváltozás fokozott veszélyeket rejt magában az áradások miatt. Nagy-Britanniában 2007-ben jelentettek súlyos, a biztosítóknak 3 milliárd fontjába kerülő áradásokat, tavaly Anglia észak-nyugati részét, Cumbriát sújtotta árvíz.
Nick Starling, az ABI általános- és egészségügyi biztosításokért felelős igazgatója elmondta: a szövetség tagjai attól tartanak, a megnövekedett kockázatok miatt egyes területek biztosítása lehetetlenné válik. A biztosítócégek már figyelmeztettek: előfordulhat, hogy nem kötnek szerződést az árvizek által fenyegetett területeken épült olyan új ingatlanokra, amelyek terveit a környezetvédelmi ügynökség véleménye ellenére hagyták jóvá. Az ügynökség becslései szerint Angliában és Walesben minden hatodik ház veszélyeztetett árvíz idején.
Az éghajlatváltozást felmérő legújabb adatok szerint a kockázat a tengerszint emelkedése és a mind gyakoribbá váló heves viharok miatt a jövőben tovább nő. Az ABI előrejelzése azt mutatja, ha a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik, a károk éves átlagban 47 millió fonttal növekednének. A váratlan és nagy horderejű katasztrófák kockázata miatt a biztosítási díjak 16 százalékkal emelkednének. Komolyabb, 4 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés esetén a veszteségek 80 millió fonttal, a díjak 27 százalékkal emelkednének.
Hat fokos növekedésnél a veszteségek 138 millió fonttal nőnének, az árak 47 százalékkal szöknének magasabbra. Starling figyelmeztetett: a kiadások lefaragása helytelen politika lenne az árvízvédekezés terén. Az iskolákban, kórházakban és üzletekben, illetve a lakóházakban keletkezett károk rendezése milliárdokat emészthet fel. Számítások szerint a települések árvízvédelmére fordított minden 1 font 8-at spórol a gazdaságnak. (MTI)
Biztosítás totálkár ellen
2010 július 28.
Kategória:
Vételár biztosítás
Biztosítás totálkár ellen
Sokan a már nem létező autóért kénytelenek fizetni
Évente több tízezer hitelből vásárolt autót törnek totálkárossá vagy lopnak el. A járművek gyors értékvesztése és a gyenge forint miatt megugrott tartozás következtében sokan olyan autóért kénytelenek ilyenkor fizetni, amely már meg sincs.
A casco fontosságára legutóbb a májusi–júniusi viharok és árvizek hívták fel a figyelmet. Ugyan darabszám alapján a károk döntő többsége az otthonokban keletkezett, az egy eseményre jutó kárérték azonban a járművek esetében volt a legmagasabb. Míg a lakásokban átlagosan százezer forint kár keletkezett, a cascóval biztosított autóknál meghaladta a 400 ezer forintot. Egy jégeső okozta felületi és üvegkárok javítása a tapasztalatok szerint rendre meghaladja a félmillió forintot, de akár egy háztetőről lecsúszó cserép is komoly sérüléseket okozhat a járművekben.
Az említett esetekben a javítások költségét a biztosítók fizetik, az ügyfeleknek csak az önrészt kell állniuk, ám ha egy fa dől az autóra, vagy egy közúti baleset következtében válik totálkárossá, esetleg ellopják, akkor előfordulhat, hogy a casco önmagában már nem nyújt elegendő fedezetet. A biztosítók mind a casco, mind a felelősségbiztosítások esetében csak az autó káridőpont szerinti értékét térítik meg.
Egy hitelből vásárolt jármű esetén pedig ilyenkor a fennálló tartozás sokszor meghaladja a kártérítés mértékét, hiszen egy új autó értéke az első három évben akár 40-50 százalékkal is csökkenhet, miközben a gyengébb forintárfolyam miatt nőttek a jellemzően devizaalapú hitelben felvett kölcsönök. Az Union becslése szerint az elmúlt másfél évben mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó válhatott totálkárossá, s jelentős részük után a tulajdonosok továbbra is törlesztik a tőke- és kamattartozás fennmaradó részét – mondja Zsoldos Miklós, a biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az ilyen esetekre nyújt megoldást a gépjármű-vételárbiztosítás (GAP). A GAP egy másodlagos biztosítás, amelylyel a károsult a saját casco, illetve a vétkes fél kötelező vagy más típusú felelősségbiztosítása terhére rendezett kárkifizetést követően szerezhet érvényt követelésének. Például ha valaki három éve vett egy alsó középkategóriás autót négymillió forintért úgy, hogy ehhez hárommillió forint svájcifrankalapú hitelt vett fel, akkor az árfolyammozgás miatt a tartozása – folyamatos törlesztés mellett – 3,5 millió forint. A jármű piaci értéke azonban már csak 2,5 millió, ezért ha egy harmadik személy az autót totálkárosra töri, akkor az okozó felelősségbiztosítása csak ennyit térít.
A kettő különbözetét, vagyis egymillió forintot tehát az ügyfélnek saját zsebből kell állnia. Ha azonban a károsult kötött GAP-ot, akkor biztosítója megtéríti a jelenlegi 2,5 milliós érték és az eredeti négymilliós vételár közötti különbséget. Így a károsultnak nem kell olyan autót törlesztenie, melyet már nem is tud használni, illetve marad még félmillió forintja – érzékelteti egy példával a biztosítás lényegét Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója.
Magyarországon a GAP még viszonylag új szolgáltatásnak számít: a 830 ezer cascóval szemben eddig alig négyezer ilyen biztosítást kötöttek eddig. Nyugat-Európában azonban már jó ideje sikeresen alkalmazzák, több országban is eléri a 40 százalékot a finanszírozott autókra kötött vételárbiztosítások aránya. Az Unionnál azonban arra számítanak, hogy az elmúlt időszak negatív tapasztalatai miatt a GAP-ban még komoly fejlődési lehetőség van.
Forrás:Nol.hu
Rogán: a biztosítók nem mentesülnek a bankadó alól
2010 július 27.
Kategória:
Általános
Rogán: a biztosítók nem mentesülnek a bankadó alól
Két terület lesz mentes csupán a bankadó megfizetése alól: a takarékszövetkezetek és a - postát is beleértve - a pénzügyi szolgáltatók; a három évnél nem régebben alakult biztosítók végül nem kapják meg ezt a lehetőséget - mondta Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, azt követően, hogy a nap folyamán két ellentétes hír is megjelent arról, fennmarad-e a lex Járai néven ismertté vált, a egyes biztosítók bankadó alóli mentességét szolgáló javaslatról.
Csütörtökön reggel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek azt mondta: a kormány nem lép vissza a "lex Járaitól", azzal együtt szavazza meg délután az Országgyűlés a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagot. Kiemelte: a kormány továbbra is támogatja, hogy fennmaradjon azon kivételek köre a banki adó fizetési kötelezettsége alól, amelyeket már megszavaztak, hogy mindenki, így a kistelepüléseken élők számára is könnyen elérhetők legyenek a pénzügyi szolgáltatások, illetve hogy a piacra új szereplőként belépők ne lehetetlenedjenek el. Csütörtökön délután azonban felkerült az Országgyűlés honlapjára a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, zárószavazás előtti módosítócsomag, amely szerint a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. Ezt a módosító javaslat azzal indokolja, hogy a törvényjavaslat fizetési kötelezettséget írna elő normatív jelleggel, így indokolatlan a kivétel alkalmazása; és az eredeti jogszabálytervezethez képest a biztosítók adókulcsa 5,8-ról 6,2 százalékra nő. Eltörli a takarékszövetkezetekre vonatkozó kedvezményt is a javaslat, kedvezményezésüket úgy éri el, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék az adó. A módosító javaslat kiveszi az adófizetési kötelezettség alól a pénzügyi közvetítőket, amit azzal indokol, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, a közvetítők egy részét ellehetetlenítené. A pénzügyi közvetítők csoportja nem egységes, hitelközvetítőkből és biztosításközvetítőkből áll, az egységes adóalap alkalmazása ezért ebben az esetben nem megfelelő - áll az indoklásban. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa 6 százalékról 6,5 százalékra emelkedik.
Forrás: Hír3.hu
Felháborító: mások bűneiért fizetnek!
2010 július 26.
Kategória:
Általános
Felháborító: mások bűneiért fizetnek!
A MÁV Általános Biztosító Egyesület csalással, sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt öt vezetője már otthon várhatja a jogi procedúrát, míg a volt ügyfelek egymásnak adják a kilincset a bíróságon. A cascós károsultak biztosítói ugyanis a MÁV-os ügyfeleken verik le a borsos javítási költségeket. Megtehetik. A törvény szerint a károsultak közvetlenül a károkozótól is követelhetik káruk megtérítését – függetlenül attól, hogy a vétkes autósoknak volt érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosításuk. Több mint 22 ezer károsult vár a pénzére.
Zsuzsanna nemrég bukta el az ellene indított polgári pert. Egy 2007-es koccanás miatt került a bíróság elé. Mivel ő volt a vétkes, a másik autóst biztosító Allianz tőle akarja behajtani a casco alapján kifizetett kárt. Hiába volt érvényes kötelező felelősség-biztosítása, a bírósági végzés szerint 15 napon belül meg kell térítenie a több mint háromszázezer forintos kárt. A gyermekét egyedül nevelő anyuka részletfizetést kért és kapott, így a rossz biztosítóválasztás havi harmincezer forintot vesz ki a családi kasszából.
Nem Zsuzsanna az egyetlen, aki a MÁV ÁBE-ben történt bűncselekmények kárát nyögi. A vétkesen balesetet okozó MÁV-osok sorra veszítik el a pereket a bíróságon. A Polgári Törvénykönyv egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy a károsult közvetlenül a károkozótól is követelheti kára megtérítését, nem kell annak biztosítójához fordulnia.
Nem csak a MÁV ÁBE volt ügyfelei, de a velük ütköző több ezer, cascóval nem rendelkező autós is csúnyán megjárta. Ők – hacsak nem vállalják a jogi procedúrát – valószínűleg bottal üthetik a nekik járó pénz nyomát. Több mint 22 ezeren várnak a pénzükre.
A MÁV ÁBE vagyonelszámolási eljárása még tart. A követelések kielégítésének sorrendjét – egyesületről lévén szó– a MÁV ÁBE alapszabálya határozza meg. E szerint elsőként a személyi sérüléses balesetek áldozatait kell kártalanítani – ezek jelentős részének kifizetése a tavaly megtörtént –, s csak azután következhetnek a „bádogkárosok”. Ezen igények teljes egészére azonban aligha futja majd az egyesület vagyonából. A PSZÁF szóvivője, Binder István ugyanakkor cáfolja a felröppent hírt, miszerint a kárigények teljesítésében előre vennék a külföldi kárigényeket:
– A vagyonrendezési eljárás azt követően zárulhat le, ha egyértelművé válik, hogy a hitelezői követelésekhez képest mekkora a MÁV ÁBE vagyona. Ehhez azonban még jó pár olyan bírósági pernek le kell zárulnia, ahol a MÁV ÁBE érintett. A május végi adatok szerint bő 1220 per volt folyamatban az ügyben – mondja Binder István.
A felügyeleti szerv felelősségét firtató kérdésünkre a szóvivő emlékeztet rá, hogy a PSZÁF a MÁV ÁBE csődjét megelőző években számos határozatban kötelezte a biztosítót a tapasztalt hiányosságok kijavítására. A kis méretű piaci szereplőből időközben jelentős biztosítóvá vált MÁV ÁBE azonban a PSZÁF egyre súlyosabb szankciói ellenére sem képzett megfelelő tartalékokat. Az ügy kapcsán belső vizsgálat is indult a szervezetben, e szerint a felügyelet a jogszabályoknak megfelelően járt el – a kockázatok azonosításában és kezelésében azonban történtek hibák.
Bár a befuccsolt MÁV ÁBE által okozott károkat – úgy tűnik – rá lehet verni a volt ügyfelekre, szó sincs arról, hogy az ügyben az olcsóbb biztosítást választó autósok hibáztak volna. A vonatkozó EU irányelvek szerint a biztosítóknak közös garanciaalapot kell létrehozniuk, mely az ilyen esetekben fedezi az ügyfelek kárát. Csakhogy nálunk valami okból csupán jóval az ügy kirobbanása után, tavaly született meg az erről szóló jogszabály.
A volt MÁV-osok ügyét felkaroló Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, valamint a Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete most azt szeretné elérni, hogy a január elsejétől életbe lépett, a kötelező felelősségbiztosításról rendelkező új törvény visszamenőlegesen is hatályos legyen, s a most létrehozott garancialapból fizessék ki a károkat. Az Alkotmánybírósághoz küldött beadványukban azt is kérik, hogy a testület állapítson meg utólagos alkotmányellenességet amiatt, hogy az állam nem gondoskodott a károk fedezetéről, s a biztosító egyesületek számára nem írt elő kötelező viszontbiztosítást az ilyesfajta károk megtérítésére.
A közösségi oldalak a betörők aranybányája
2010 július 26.
Kategória:
Általános
A közösségi oldalak a betörők aranybányája
Az oly nélkülözetetlen portálok jelentik a betörők egyik legfontosabb információszerzési forrását - derül ki egy brit biztosítótársaság által készített felmérésből.
Az egyre népszerűbbé váló közösségi oldalakon a felhasználók többsége a következményekbe bele sem gondolva adja ki lakcímét és aktuális tartózkodási helyét. A More Than biztosítótársaság ötven "jó útra tért" bűnözővel készített felméréséből kiderül, hogy a betörők - az internetes forrásokat is felhasználva - tekintélyes kutatómunkával készülnek fel a kiszemelt házak kiürítésére.
Richard Taylor, egykori betörő, jelenleg metodista lelkész a The Daily Telegraph brit napilapnak elmondta, hogy korábban csak a tejesembertől, vagy a postástól lehetett információkat megtudni arról, hogy éppen ki és mikor nyaral, vagy általában melyik napszakban nem tartózkodik otthon. Az internet korában azonban sokkal egyszerűbb az információszerzés, mert az emberek szinte mindent elárulnak magukról.
- Mikor azt mondják, hogy 900 barátjuk van, ez nem teljesen igaz. Valójában egy barátjuk van és 899 olyan, akikről alig tudnak valamit - magyarázta Taylor.
A biztosító szerint a bűnözők az internet előnyeit kihasználva továbbra is a jól bevált módszerekkel élnek. A megkérdezett betörők 68 százaléka mondta, hogy elkövetés előtt információt gyűjt a kiszemelt lakásban élők napi tevékenységeiről, 12 százalék pedig a közösségi portálokon szerezte be a szükséges adatokat.
Az aktív, számítástechnikához is jobban értő bűnözők körében az internetes információgyűjtés is sokkal fontosabb lehet, miután például a Facebook két évvel ezelőtt még csupán 100 millió fiókkal rendelkezett, jelenleg a világ legnépszerűbb közösségi oldalaként több mint félmilliárd felhasználóval büszkélkedhet.
Forrás: MTI
Megkezdődött a helyreállítás a pusztító vihar után
2010 július 22.
Kategória:
Általános
Megkezdődött a helyreállítás a pusztító vihar után
Megkezdődött a helyreállítás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánrévén, ahol július elején tojás nagyságú jég esett, és óriási pusztítást végzett a vihar. A jégeső által okozott kárt több százmillió forintra becsülik – mondta Hajdú Gábor, a község független polgármestere szerdán az MTI-nek, hozzátéve, hogy 450 ház rongálódott meg, ezek közül 180 ingatlan tulajdonosának van biztosítása.
Kitért arra, hogy csak a lakóingatlanok vonatkozásában a kár eléri az 500 millió forintot, és ebben nincsenek benne a melléképületek, az autók és egyéb ingóságok.
Mint mondta, a biztosítással nem rendelkezők csak önerőből tudják elkezdeni a helyreállítást. A településen minden ház lakható, és ideiglenesen valamennyi sérült épület tetejét lefóliázták, hogy megelőzzék a beázást. A korábban akadozó áramellátás is helyreállt a faluban.
A legnagyobb hiány építő- és tetőfedő anyagokból van, ezért az önkormányzat minden ilyen jellegű felajánlást, adományt szívesen fogad – jegyezte meg a polgármester.
Bánrévén és a település környékén július 3-án nem mindennapi jégesővel érkezett a vihar, a község lakóházainak csaknem kilencven százaléka megrongálódott.
(MTI)
A biztosítási alkuszokat ellehetetleníti a bankadó?
2010 július 19.
Kategória:
Általános
A biztosítási alkuszokat ellehetetleníti a bankadó?
Ellehetetlenítheti a biztosítási alkuszokat a bankadó, amely a parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján a szereplők számára átlagosan az éves nyereségük akár háromszorosát kitevő összeget jelenthet − áll a biztosítási alkuszok két érdekvédelmi szervezetének közös közleményében.
A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége és a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége arra hivatkozik, hogy a 430 szereplős piac − a tőkepiaci felügyelet adatai szerint − 2008-ban 60 milliárd forint nettó árbevétel mellett egymilliárd forint körüli mérleg szerinti nyereséget volt képes elérni, és ebben a hitelközvetítésnek marginális szerepe van.
A közlemény emlékeztet arra, hogy bankoknak a különadó a nyereségük harmadát, a biztosítóknak pedig a nyereségük felét viszi el. A két szervezet megjegyzi, hogy éppen a régebben működő és ezért felkészültebb biztosítás-közvetítők mehetnek csődbe. Kifogásolják azt is, hogy a jogalkotásról szóló törvényt figyelmen kívül hagyva velük nem volt egyeztetés a törvénytervezetről.
Tiltakoznak az alkuszok a bankadó ellen
2010 július 16.
Kategória:
Általános
Tiltakoznak az alkuszok a bankadó ellen
Parlamenti végszavazás előtt áll a pénzügyi szervezetek különadóját is szabályozó törvénycsomag, amelynek rendelkezései alapvetően formálhatják át a független biztosításközvetítők piacát is. Ennek ellenére a hazai biztosítási alkuszokat tömörítő két érdekképviseleti szövetség, a FBAMSZ és a MABIASZ fájlalja, hogy egyikük sem vehetett részt annak a jogszabálynak az egyeztetésében, amelynek következménye az ügyfelek nevében eljáró alkuszok jelentős részének, különösen a működését már a 2009-es év előtt megkezdő, legfelkészültebb közvetítői rétegnek az ellehetetlenülése lehet - írják mai közös sajtóközleményükben.
A két szövetség hangsúlyozza: tagságuk tevékenységében a hitelközvetítés marginális szerephez jut. A biztosítási alkuszok egyáltalán nem játszottak szerepet a válság kirobbanásához vezető banki termékek fejlesztésében és disztribúciójában, a gazdaság legtöbb szereplőjéhez hasonlóan inkább maguk is elszenvedői voltak a válság hatásainak, ezért méltánytalan, hogy a törvényjavaslat ugyanolyan különadóval sújtja a biztosítási alkuszokat, mint a bankokat és a hitelközvetítőket.
A bankadóról szóló törvénytervezet a független biztosítási alkuszoknak - pénzügyi közvetítőként - a korrigált nettó árbevételük 5,6 százalékának megfelelő különadót kell megfizetniük. Tekintve, hogy a PSZÁF 2008-as adatai szerint a 430 szereplőt magában foglaló független biztosításkövetői piac mintegy 60 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 1 milliárd forint körüli mérleg szerinti eredmény kitermelésére képes, a különadó a szektor szereplői számára átlagosan éves nyereségük több mint háromszorosát kitevő összeget jelent majd. (Összehasonlításul: a bankszektort szintén nehéz helyzetbe hozó különadó a bankok nyereségének mintegy harmadát "viszi el". Ugyanez a szám a biztosítók esetében az eredmény 50 százaléka.)
"A bankadó olyan mértékű teher, amely a két szövetség tagságának túlnyomó többsége számára, főként a kis, sokszor családi vállalkozásként üzemeltetett alkuszcégek esetében egyértelmű működési és fennmaradási problémákkal jár majd. - hangsúlyozza Püski András, a MABIASZ elnöke. - Ezért tartjuk különösen problémásnak, hogy a törvényjavaslatot előkészítő minisztérium a hazai alkuszokat tömörítő érdekképviseleti szervezeteket - a jogalkotásról szóló hatályos törvény előírásait figyelmen kívül hagyva - egyáltalán nem vonta be az egyeztetési folyamatba."
"Amennyiben az országgyűlés a jelenlegi, elviselhetetlen mértékű feltételekkel fogadja el a jogszabályt, természetesen minden jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk a szakma túlélése érdekében - mondta el Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Nagyon bízunk abban, hogy a bankadóhoz kapcsolódó jövőbeli egyeztetéseken a biztosítási alkuszok szervezetei is képviselhetik majd tagságuk érdekeit, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gazdaság helyzetének javítását célzó, közös érdekeket szolgáló intézkedések a jövőben az érintett szereplők alapvető érdekeinek figyelembe vételével szülessenek meg."
A biztosítási alkuszi piac esetleges összeomlása az egész gazdaságra negatív hatást gyakorolna; az alkuszok ugyanis ma már - a fejlett nyugati gazdaságokhoz hasonlóan - idehaza is fontos szereplői a biztosítási piacnak: főként a nem-életbiztosítási termékek esetében.
Forrás: Portfolio.hu